1. kérdés

Miért aktuális ez a téma?

A jelenlegi helyzet:

A vállalatok nagy része nincs azzal tisztában, hogy üzleti tevékenysége során rendszeres jelleggel kutatás-fejlesztési és/vagy innovációs tevékenységet végez.

A következmény:

  • Az érintett vállalati projektek nem kerülnek szakszerűen végrehajtásra
  • A vállalatok nem használják ki a kutatás-fejlesztés és az innováció közvetlen és közvetett előnyeit
  • Számtalan félreértés és fél információ van a köztudatban, különösen a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban

A szándék:

  • Tekintsünk be közösen a kulisszák mögé!

Válaszoljuk meg közösen a kérdéseket, és oszlassuk el az aggályokat!

2. kérdés

Van Önöknél egyáltalán kutatás-fejlesztés?

Alapfogalmak magyarázata:

Kísérleti fejlesztés: A vállalati kutatás-fejlesztés tevékenység leggyakoribb formája a kísérleti fejlesztés, amely a meglévő ismeretek új, egyedi kombinációja, melynek megvalósítása kísérletezést igényel

Hogyan is kell ezt érteni:

  1. Új: azonos formában és/vagy tartalommal nem ismert (nem része a technika állásának)
  2. Kísérletezést igényel: a megvalósítása nem kézenfekvő (nem része a mérnök köteles tudásának)
  3. Egyedi kombináció a végeredmény: prototípus (amely lehet egyszeri nagy értékű, vagy sorozatgyártásra előkészített termék)

A kutatás-fejlesztési tevékenység leggyakoribb megjelenési formái a hazai vállalati gyakorlatban:

  • Termékfejlesztés: új termékek kifejlesztése a termékszerkezet bővítésére.
  • Technológiai fejlesztés: új eljárások kifejlesztése és bevezetése a vállalati működés bármely területén.
  • Szolgáltatásfejlesztés: új szolgáltatások kifejlesztése a kínálat bővítésére.
  • Szoftverfejlesztés: új algoritmusok és implementálásuk együttes megvalósítása.
  • Ekvivalens megoldások bevezetése: új anyagok, alkatrészek, részegységek bevezetése.
  • Kutatás-fejlesztési szolgáltatások: megrendelés alapján végzett kutatás-fejlesztési szolgáltatás nyújtása, prototípusok fejlesztésével, ipari kutatási eredmények létrehozásával.
  • Technológiai transzfer lebonyolítása: vásárolt kutatás-fejlesztési eredmények bevezetése és alkalmazása.

Konklúzió: Igen, van Önöknél kutatás-fejlesztés!

3. kérdés

Hogyan határozzuk meg egy vállalati kutatás-fejlesztési projekt tartalmát?

Meghatározása:

A vállalati kutatás-fejlesztési projekt tartalma a projekt feladatain és költségein keresztül határozható meg.

  1. rész: Előkészítés – célok és lehetséges megoldások meghatározása, kutatások
  2. rész: Tervezés – lehetséges kiviteli alakok (megoldások) kidolgozása
  3. rész: Kísérletezés – gyártás, tesztelés, értékelés, módosítások („n” számú változat)
  4. rész: Prototípus véglegesítése – know-how dokumentáció véglegesítése, engedélyezés, gyártás-előkészítés
  5. rész: Zárás – számviteli dokumentáció zárása, vagyonértékelés, hasznosítás előkészítése

A kutatás-fejlesztési projekt erőforrásain és elszámolható költségein keresztül:

  1. elem: kutatás-fejlesztésben résztvevő projektszervezet – időarányos munkabér és közterhei
  2. elem: kutatás-fejlesztés során felhasznált anyagok költségei – alap- és segédanyagok bekerülési költsége
  3. elem: kutatás-fejlesztésbe bevont külső vállalkozók – anyagjellegű ráfordítások bekerülési költsége
  4. elem: kutatás-fejlesztéshez vásárolt és/vagy igénybevett eszközök – beruházási költség vagy időarányos ÉCS

Konklúzió: Kutatás-fejlesztési projekt = feladatok összessége vagy felhasznált erőforrásai (elszámolt költségek összesen)

4. kérdés

Mit értünk Mi a vállalati innováció menedzsmenten?

Meghatározása:

A vállalati működési területek összehangolt működése, hogy a vállalati K+F+I projektek hatékonyan valósuljanak meg

Milyen vállalati területeket érint:

stratégiai tervezés, kutatás-fejlesztési szervezet, pénzügyi-számvitel, ipar- és/vagy szerzői jogvédelem

Milyen részei vannak:

  1. rész: Innovációs stratégiai tervezés (céloknak megfelelő projektek azonosítása)
  2. rész: Projektgenerálás (elvi alapok, munka-, feladat-, erőforrás és költségterv felállítása)
  3. rész: Kutatás-fejlesztési tanúsítás (KF tanúsítvány megszerzése, adókedvezményhez)
  4. rész: Iparjogvédelmi eljárások lefolytatása (kutatások, célnak megfelelő bejelentések elkészítése)
  5. rész: Finanszírozás megteremtése (kedvezményes források bevonása)
  6. rész: Projektmenedzsment (a fejlesztés szakszerű lebonyolítása, számvitel, pénzügy)
  7. rész: Szellemi alkotás materializálása (hasznosítás műszaki-technikai előkészítése)
  8. rész: Szellemi alkotás vagyonértékelése (hasznosítás gazdasági előkészítése)
  9. rész: Iparjogvédelmi szerződések létrehozása (hasznosítás jogi előkészítése)
  10. rész: Adókedvezmények érvényesítése (adórendszer lehetséges kedvezményeinek igénybevétele)
  11. rész: Megtérülés elemezése (kontroling, hasznosítás feladása, módosítási javaslatok)

Konklúzió: Bármelyik rész önállóan is működtethető, de a részek együtt biztosítják az összes elérhető előnyt!

5. kérdés

Milyen hasznuk származna Önöknek, ennek az alkalmazásából?

Előnyei:

Az innováció menedzsment pozitív hatásai széles körben, számos területén megjelennek:

Nem számszerűsíthető hatások:

  1. A nem megtérülő innovációs ötletek előre kiszelektálásra kerülnek objektív alapon
  2. A jogi szempontból aggályos innovációs ötletek kiszelektálásra kerülnek objektív alapon
  3. Megteremtődnek a projekt valós értékének nyilvántartási, és megtérülésének számítási feltételei
  4. Megfelelő módon dokumentálásra, és a célnak megfelelően védelemre kerülnek a létrehozott szellemi alkotások
  5. Az adóigazgatási eljárások számára átlátható és kezelhető számviteli nyilvántartás jön létre
  6. A K+F projektek megvalósítása jól nyomon követhető, jól irányítható
  7. Megteremtődnek a technológiatranszfer (alternatív hasznosítás) szükséges feltételek

Számszerűsíthető hatások – 100 millió forint bekerülési költségű KF projekt esetén:

  1. Hatékony projektgenerálás révén 10-15 %-os csökkenés a projekt bekerülési költségében
  2. Hatékony projektvezetés révén átlagosan 10-20 %-os megtakarítás a lebonyolítás rendszerében
  3. Aktiválás esetén 100 millió forint összegű vagyonnövekedés, amely értékhelyesbítéssel növekedhet
  4. Aktiválás esetén 100 millió forintos eredménynövekedés
  5. Az adóalapok legális csökkentése révén 8,82 millió forint adócsökkentés (TAO, HIPA)
  6. Átlagosan 35-60 % vissza nem térítendő támogatás a célirányos pályázatok esetén

Konklúzió: Az innováció menedzsment eszközeinek alkalmazása számszerüsíthető és nem számszerüsíthető hatásokkal is jár.

6. kérdés

Hogyan tudjuk ezt módszertant alkalmazni?

Összefoglalva:

Az alkalmazásra három lehetőség is kínálkozik

1. verzió:
Glósz és Társa szolgáltatásait veszik igénybe bármelyik része önállóan, vagy együttesen

2. verzió:
Megtanulják az innováció menedzsmentet az Innováció Menedzsment Akadémián

Innováció Menedzsment Akadémia (alapítva 2016)
Gyakorlatorientált tanfolyamok vállalatok részére az alábbi területek:

  1. K+F stratégiai tervezés
  2. K+F projektmenedzsment
  3. K+F számviteli, pénzügyi és adózási vonatkozásai
  4. Iparjogvédelmi és szerzői jogi alapok

Formája:

  1. Hatékony projektgenerálás révén 10-15 %-os csökkenés a projekt bekerülési költségében
  2. Hatékony projektvezetés révén átlagosan 10-20 %-os megtakarítás a lebonyolítás rendszerében
  3. Aktiválás esetén 100 millió forint összegű vagyonnövekedés, amely értékhelyesbítéssel növekedhet
  4. Aktiválás esetén 100 millió forintos eredménynövekedés
  5. Az adóalapok legális csökkentése révén 8,82 millió forint adócsökkentés (TAO, HIPA)
  6. Átlagosan 35-60 % vissza nem térítendő támogatás a célirányos pályázatok esetén

3. verzió:
saját innováció-irányítási minőségbiztosítási rendszert alakítanak ki és vezetnek be (ISO TS 16555)

Konklúzió: Glósz és Társa szolgáltatásain keresztül mindhárom verzió alkalmazható.