K05. M12.
Szellemi alkotásokkal kapcsolatos alapismeretek

A vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési folyamat során létrejönnek szellemi alkotások, ezért a projektek sikeres megvalósításához a vállalkozásoknak rendelkezniük kell szellemi alkotásokra vonatkozó alapismeretekkel. Ez a képzési program ezeket az alapismeretek foglalja össze. Bemutatjuk, hogy a vállalatok a fejlesztés, az innováció és a kutatás-fejlesztés folyamatában mikor, hogyan és milyen módon találkoznak a szellemi alkotásokkal, és miért jól felfogott érdeke a vállalkozásoknak, hogy a szellemi alkotásokkal célirányosan is foglalkozzanak. Ezt követően áttekintésre kerülnek a szellemi alkotások jogi sajátosságai és jellemzői. Ennek során először az általános jellemzőket ismertjük, majd a különös/egyedi jellemzők bemutatásához, a szellemi alkotásokra vonatkozó magyar polgári jogi szabályozást követve a szellemi alkotásokat három csoportba soroljuk. Ezek a szerzői jog vagy az iparjogvédelem hatálya alá tartozó, valamint harmadik csoportként, az ezek egyike alá sem besorolható szellemi alkotások. A bemutatás során, a gyakorlati megközelítés elve alapján áttekintjük, hogy az adott jogi terület a szellemi alkotás milyen konkrét típusaira vonatkozik, milyen tartalmú oltalmat ad (azaz mit véd), az oltalom hogyan jön létre, az oltalomnak milyen korlátai vannak, és az adott oltalmi formának milyen konkrét jogszabályi háttere van a magyar polgári jogban. Az iparjogvédelmi oltalom alá sorolható szellemi alkotásokat tartalmuk alapján külön is csoportosítjuk, és minden csoport esetén meghatározzuk az érintett szellemi alkotást, az oltalmi formát, valamint az oltalmi forma egyedi jellemzőit. Ezek az oltalomra jogosultsági feltételek, az oltalom tartalmát meghatározó elemek, és a megszerezhető oltalmi idő. Végül elvégezzük a szellemi alkotásokra vonatkozó oltalmi formák összehasonlítását a következő szempontok szerint: Az adott oltalomi forma mire nyújt védelmet. A védelem hogyan keletkezik. A védelem szerkezete hogyan épül fel. Az oltalom időbeni és földrajzi területre vonatkozó hatálya hogyan alakul. Mivel az innováció menedzsment végig kíséri a szellemi alkotást a kifejlesztésétől és/vagy beszerzésétől, egészen az üzleti hasznosításáig, ezért a szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások és tennivalók célirányos felosztásához javaslatot teszünk az innovációs és kutatás-fejlesztési folyamat 3 részre történő felosztására:
1. szakasz: A szellemi alkotás létrehozása/beszerzése.
2. szakasz: Az üzleti céloknak megfelelő oltalmi formák kialakítása.
3. szakasz: A szellemi alkotások használata/hasznosítása.
Bemutatjuk azokat a szempontokat, amelyek praktikussá teszik ennek a felosztásnak az alkalmazását.

Ez a képzési program megtalálható a következő tanfolyamok szakmai anyagában:
• Vállalati innováció menedzsment szakértő
• Vállalati innovációs projektmenedzser
• Innovációs iparjogvédelmi szakreferens

K05. M13.
Iparjogvédelmi feladatok a szellemi alkotások létrehozásáig

A szellemi alkotás létrehozásának azt a folyamatot értjük, melynek során a szellemi alkotás kutatás-fejlesztési folyamatban kifejlesztésre, vagy a vállalati innováció részeként beszerzésre kerül. Ez a képzési program azokat a jogi sajátosságokat, iparjogvédelmi feladatokat és tennivalókat mutatja be, amelyekkel a vállalatok az innovációs és a kutatás-fejlesztési folyamat e szakaszában találkoznak. A vállalati kutatás-fejlesztési projektek saját tevékenységi körben önállóan, mások megrendelésére, valamint közösen (konzorciumban) végzett kutatás-fejlesztési tevékenység körében kerülnek megvalósításra. Ezek a megvalósítási formák az eredménytermékek tartalmának meghatározásában, az eredménytermékek aktiválásában, védelmében, vagyoni jogainak megosztásában, üzleti hasznosításában, a kutatás-fejlesztési feladatok megosztásában, a projektszervezet és résztvevői kör felállításában, a költségvetés és a finanszírozás megosztásában, a költségek és az adókedvezmények elszámolásában különböznek egymástól. Ennek megfelelően bemutatjuk mindhárom megvalósítási mód e szempontok szerint rendezett főbb tartalmi jellemzőit, valamint a lebonyolítás azon jogi és gazdasági vonatkozásait, amelyek az adott megvalósítási módra jellemzőek. Így lehetővé teszik a megvalósítási mód felismerését, az adott megvalósítási módra jellemző jogi és gazdasági jellegű tennivalók körének meghatározását. A kutatás-fejlesztési folyamat megvalósítására és a szellemi alkotások létrehozására kisebb-nagyobb részben, vagy akár egészben a vállalati szervezeten belül kerül sor. Az ebben résztvevő munkavállalók jogállása alapján munka- vagy alkalmazotti jogviszonyban létrehozott szellemi alkotásokat különböztetünk meg, amelyekkel kapcsolatban a vállalatot és a munkavállalót különböző jogok illetik meg, és különböző kötelezettségek terhelik. Az ezekkel kapcsolatos szabályozás kialakítása is a kutatás-fejlesztési folyamatnak ebben a szakaszában lehetséges és szükséges. Ennek megfelelően bemutatjuk a szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotás sajátosságait, a munkavállalót vagy alkalmazottat terhelő kötelezettségeket, és az ilyen úton keletkezett szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat. A szellemi alkotások létrehozásának egyik lehetséges és gyakori módja a szellemi alkotások megrendelés alapján, jövőben megalkotandó műként történő megvalósítása. Ez kutatás-fejlesztési vagy alkotói tevékenységre irányuló vállalkozási szerződés megkötését igényli, melynek a létrehozandó szellemi alkotásokkal kapcsolatos vonatkozásai miatt sajátos és egyedi feltételrendszere van, amelyet szintén részletesen áttekintünk. A vállalati kutatás-fejlesztési projektek megvalósításának másik gyakori eszköze a kutatás-fejlesztési megállapodások létrehozása, ezért részletesen bemutatjuk az ehhez a megvalósítási módhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodás főbb jellemzőit is. A szellemi alkotás létrehozásának folyamatában kiemelt jelentősége van a titoktartásnak, és az ezt biztosító adatkezelési szabályok felállításának. Az előzőekben részletezett megvalósítási módok azt vetítik előre, hogy kétféle szabályrendszer felállítsa is szükséges, mivel más szabályok és feltételek érvényesíthető a vállalaton belüli belső, és a létrehozásban a vállalaton kívülről bevonásra kerülő külső közreműködőkkel. A szellemi alkotások létrehozásáig felmerülő feladatok áttekintésének utolsó elemeként ezért meghatározzuk a belső és külső jogviszonyban létrehozásra kerülő titoktartási és adatkezelési megállapodások főbb jellemzőit és tartalmi elemeit.

Ez a képzési program megtalálható a következő tanfolyamok szakmai anyagában:

  • Vállalati innováció menedzsment szakértő
  • Vállalati innovációs projektmenedzser
  • Innovációs iparjogvédelmi szakreferens

K05. M14.
Kutatás-fejlesztési minősítési eljárás

A magyar joggyakorlatban lehetőség van a vállalati projektek/tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítésére. A közigazgatási eljárásban elvégzésre kerülő minősítés célja annak a megállapítása, hogy az adott vállalati tevékenység az érvényes szabályok alapján kutatás-fejlesztésnek tekinthető-e. Az eljárásban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített vállalati tevékenységet a jövőben minden hatóságnak kutatás-fejlesztésnek kell tekintenie. A minősítés előnyt jelenthet egyes pályázatok, a kutatás-fejlesztési adókedvezmények, valamint a saját fejlesztésű vagy vásárolt szellemi alkotások vagyonértékelésénél. Ez a képzési program a jogszabályi alapok és az eljáró hatóság bemutatását, az eljárási szabályok leírását, a kutatás-fejlesztési minősítés típusait, a típusok esetén alkalmazandó szabályokat, valamint a lebonyolítási eljárást és a tennivalókat mutatja be részletesen.

Ez a képzési program megtalálható a következő tanfolyamok szakmai anyagában:

  • Vállalati innováció menedzsment szakértő
  • Vállalati innovációs projektmenedzser
  • Innovációs iparjogvédelmi szakreferens

K05. M15.
Üzleti céloknak megfelelő oltalmi formák kialakítása

A kutatás-fejlesztési eljárásban létrehozott eredménytermékek tárgyát képező szellemi alkotások védelme nem öncélú, hanem minden esetben az üzleti hasznosítási koncepció kiszolgálásának eszköze, ezért az oltalmi forma kiválasztását megelőzően ezt szolgáló szempontok mérlegelése szükséges. Ez a képzési program ezeket a mérlegelési szempontokat, valamint azokat az eszközöket mutatja be, amelyek segítséget nyújtanak az oltalmi formával kapcsolatos döntés kialakításához. A megfelelő oltalmi forma kialakításával kapcsolatos döntésekben az iparjogvédelmi kutatásoknak kiemelkedő szerepe lehet. Ennek megfelelően áttekintésre kerülnek az iparjogvédelmi kutatással kapcsolatos alapismeretek. Bemutatásra kerülnek az iparjogvédelmi lajstromok, mint a kutatás céljára felhasználható közhiteles iparjogvédelmi nyilvántartások, valamint a szakszerű kutatást támogató eszközök közül a nemzetközi osztályozási rendszerek. Ajánlásokat teszünk az alkalmazható iparjogvédelmi lajstromokra és adatbázisokra, valamint az osztályozási rendszerekre. Bemutatásra kerülnek azok az iparjogvédelmi kutatási típusok, amelyek céljuk és tartalmuk alapján kifejezetten a megfelelő oltalmi forma kialakítását segítik. Gyakorlatban alkalmazható módszertant és eljárási rendet ajánlunk és mutatunk be az iparjogvédelmi kutatások lebonyolítására. Mivel az iparjogvédelmi eljárások esetén a szabályozások többnyire jogvesztő határidőket is meghatároznak, ezért összefoglaljuk és bemutatjuk azokat a határidőket, amelyekre a leggyakoribb iparjogvédelmi eljárásokban feltételként tekinteni szükséges. A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamat csak akkor tekinthető lezártnak, ha a létrehozott szellemi alkotás leírásra (materializálásra) kerül. Ez a megfelelő oltalmi formával ekvivalens eleme az üzleti célú hasznosítás előkészítésének. Így ajánlásokat teszünk a szellemi alkotás leírásával kapcsolatosan követendő elvekre és feltételekre. Az ebben a képzési programban bemutatott eljárások nagy része olyan hivatalos képviselő igénybevételét igényli, akik kifejezetten az iparjogvédelmi eljárások lebonyolítására szakosodtak. Ezek a hivatásos szakértők a szabadalmi ügyvivők. Így az oltalmi formák kialakításával kapcsolatos ismereteket a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó információkkal zárjuk le.

Ez a képzési program megtalálható a következő tanfolyamok szakmai anyagában:

  • Vállalati innováció menedzsment szakértő
  • Vállalati innovációs projektmenedzser
  • Innovációs iparjogvédelmi szakreferens

K05. M16.
Szellemi alkotások hasznosítása

A szellemi alkotások hasznosításának sajátos és egyedi formája a szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok hasznosítása. Mivel ez a szellemi alkotások haszonvételének gyakori formája, ezért ebben a képzési programban az ezzel kapcsolatos feltételeket, szempontokat, valamint az ezeket érintő tényezőket foglaljuk össze. Először áttekintjük a hasznosítás alapját képező vagyoni jogok eredetét, megjelenési formáját a különböző szellemi alkotások esetén. A vagyoni jogokra alapozott hasznosításnak két alapvető típusát különböztetjük meg. Ezek a vagyonok jogok átruházása, és a vagyoni jogok használatba/hasznosításba adása. Mindkét típus esetén áttekintjük a jogügylet lényegi tartalmát, a gyakorlatban történő megvalósításának módját, valamint azokat az érdemi tartalmi elemeket (használatba adáshoz biztosításra kerülő feltételek, használatba adott jogok és korlátaik, használati/hasznosítási feltételek, fejlesztési együttműködés, fizetendő díjak és fizetési feltételek, hasznosítási kötelezettségek, szavatosságok), amelyekről az adott jogügyletben megállapodást szükséges létrehozni. A szellemi alkotások hasznosításának gyakran megvalósításra kerülő formája a technológiatranszfer, melynek során szellemi alkotások üzleti vagy továbbfejlesztési célra vesznek meg vagy vesznek hasznosításba. A technológiai transzfer a saját kutatás-fejlesztés reális alternatívája is lehet, ezért célszerű részletesebben is megvizsgálni. Ennek megfelelően bemutatjuk a technológiai transzfer jogi, a műszaki-technikai és pénzügyi elemeit. Gyakorlati útmutatást adunk 4 lépésből álló eljárás alkalmazására a technológiai transzfer lebonyolításához. Kitérünk a franchise megállapodásokra, mint a technológiai transzfer szolgáltatási területen elterjedt és intézményesített formájára. Bemutatjuk a franchise tartamát, leggyakrabban alkalmazott elemeit. A szellemi alkotások értékesítése és hasznosítása során több, csak a szellemi alkotásokra jellemző korlátozó tényező merülhet fel, különösen abban az esetben, ha a szellemi alkotás értékesítésére és/vagy hasznosítására idegen jogi, gazdasági és nyelvi környezetben kerül sor. Az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat 3 csoportba sorolva mutatjuk be. Az először az iparjogvédelmi oltalom sajátos korlátaival, ezek közül az elő- és tovább használati joggal, a kényszerengedély hasznosítás elmulasztása és függő szabadalom esetén történő alkalmazásával, a belenyugvással és a használat elmulasztásával foglalkozunk. Ezt a bitorlással és az ellene történő fellépés lehetőségeinek bemutatása követi. Végül a jogérvényesítéssel kapcsolatban javasolt eljárásként az iparjogvédelmi tisztasági és/vagy a jogérvényesítési vizsgálat elvégzését, nemleges megállapítási eljárás elindítását, valamint olyan szakmai és képviseleti háttér kialakítását javasoljuk a hasznosítással érintett földrajzi területen, amely hatékonyan fel tud lépni a szerzői vagy iparjogvédelmi oltalmon alapuló jogaink érvényesítésében, amennyiben ez egy új piacon szükségessé válik.

Ez a képzési program megtalálható a következő tanfolyamok szakmai anyagában:

  • Vállalati innováció menedzsment szakértő
  • Vállalati innovációs projektmenedzser
  • Innovációs iparjogvédelmi szakreferens